Figyelem! A cikk jellegénél fogva tájékoztatásnak minősül. A jogszabályok leírása pontos, de nem részletes, pusztán összefoglalás! Az esetleges félreértésekért nem vállaljuk a felelősséget! Részletes tanácsadásért vegye fel velünk a kapcsolatot!
Tartalom
Korábbi cikkünkben körüljártuk a 4 fogalmat, mint vezető tisztségviselő, ügyvezető, cégvezető és törvényes képviselő. Azok jelentését, feladatait. Jelen írásunkban továbbmegyünk a cégtagok tevékenységeivel, és az ügyvezetői jogviszonyokkal.
Vegyünk egy Kft-t, ennek a tagja sokféle szerepet tölthet be a saját vállalkozásában:
Lehet egyszerűen „tulajdonos”.
Lehet ügyvezető.
Dolgozhat ténylegesen a vállalkozásban.
Lehet egyszerre tag, ügyvezető és személyesen közreműködő.
És ami talán a legfontosabb: ezekhez a szerepekhez nem feltétlenül ugyanaz a jogviszony kapcsolódik, ezért amikor egy vállalkozás tulajdonosa azt mondja:
„Én vagyok a cég ügyvezetője, és közben dolgozom is a cégben.”
jogilag még számos kérdés nyitva marad.
Milyen jogviszonyban ügyvezető?
Milyen jogviszonyban végzi a tényleges munkát?
A vezetői feladat és a személyes közreműködés ugyanahhoz a jogviszonyhoz tartozik, vagy külön kell választani őket?
Ezek nem pusztán adminisztratív kérdések. A megfelelő jogviszony kialakítása cégjogi, munkajogi, társadalombiztosítási és adózási szempontból is jelentős lehet.
A személyes közreműködés nem egyszerűen azt jelenti, hogy a tulajdonos „segít a cégben”.
Jogilag, leegyszerűsítve akkor beszélhetünk személyes közreműködésről, amikor a tag a társaság tevékenységében személyesen, a társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan vesz részt, és ez nem az ügyvezetői feladatainak ellátását jelenti.
Tipikusan ilyen lehet például, ha egy Kft. tulajdonosa:
Vegyünk egy egyszerű példát.
Van egy Kft., amely építőipari tevékenységet végez.
A tulajdonos egyben ügyvezető.
Ha ő:
akkor elsősorban ügyvezetői feladatokat lát el.
Ha ugyanezen személy közben:
akkor már személyes közreműködésről is beszélhetünk.
A két tevékenység tehát ugyanazon személyhez kapcsolódhat, de jogilag eltérő funkciót jelent.
Az ügyvezetés a társaság irányítása.
A személyes közreműködés pedig a társaság üzleti tevékenységének tényleges végzése.
Egy társaság tagjának helyzetét leegyszerűsítve négy alapvető esetet érdemes megkülönböztetni.
A tag ügyvezető, de a társaság üzletszerű tevékenységében személyesen nem működik közre.
Például:
A tulajdonos-ügyvezető irányítja a céget, tárgyal a partnerekkel és meghozza a vezetői döntéseket, de a tényleges szakmai munkát az alkalmazottak végzik.
A tag nem ügyvezető, de ténylegesen részt vesz a társaság tevékenységében.
Például:
Egy Kft. tulajdonosa szakmai munkát végez a vállalkozásban, miközben az ügyvezetést egy másik személy látja el.
Ez az egyik leggyakoribb és egyben legösszetettebb helyzet.
A tulajdonos:
egyszerre ügyvezető és ténylegesen dolgozik is a cégben.
Ilyenkor két külön funkciót kell megkülönböztetni:
vezető tisztségviselés
és
személyes közreműködés.
Nem feltétlenül kell azonban két teljesen azonos jogviszonyt létrehozni a két tevékenységre.
A konkrét struktúrát az elvégzett feladatok, a szerződések és a tényleges működés alapján kell kialakítani.
A tag egyszerűen „tulajdonosként” vesz részt a társaságban.
Nem ügyvezető, és nem végez személyes közreműködéssel járó munkát, mondhatjuk, hogy várja a jussát a tőke biztosításáért, quid pro quo ugyebár.
A bevezető után elérkeztünk a fő kérdésünkhöz. A köznyelvben előforduló „ügyveztői jogviszonyhoz”.
A Ptk. 3:112. § alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselője az ügyvezetést a társasággal kötött megállapodása szerint:
munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban
láthatja el.Ez a legfontosabb szabály, amikor egy Kft. ügyvezetőjének jogviszonyát alakítjuk ki. Lássuk a két jogviszonyt valamivel részletesebben, a teljesség igénye nélkül.
Ebben az esetben az ügyvezető egyben munkaviszonyban álló vezető is.
Ez nem egy „átlagos” munkaviszony.
A Munka Törvénykönyve XV. fejezete, 91. alcíme a vezető állású munkavállalókra speciális szabályokat állapít meg.
A munkaviszony választása ezért nem azt jelenti, hogy az ügyvezető ugyanolyan jogi helyzetben lesz, mint a vállalkozás bármely más munkavállalója, tehát a vezetői munkaviszonynak sajátos szabályai vannak, ezért az ügyvezető munkaszerződését nem érdemes egy általános munkaszerződés egyszerű másolataként kezelni.
A másik lehetőség a megbízási jogviszony.
Ebben az esetben az ügyvezető nem munkaviszony keretében látja el a vezető tisztségviselői feladatokat, hanem a társasággal fennálló megbízási jogviszony alapján.
A megbízási jogviszony azonban nem azt jelenti, hogy bármit szabadon „megbízásnak lehet nevezni”.
A jogviszony minősítésénél a tényleges tartalomnak van jelentősége.
Ha egy megállapodás elnevezése szerint megbízási szerződés, de a tényleges működés valamennyi lényeges eleme alapján munkaviszony jellemzői jelennek meg, az elnevezés önmagában nem feltétlenül dönti el a jogviszony jogi minősítését.
A szerződés neve helyett annak tartalma és a tényleges működés a döntő. Ez az egyik legfontosabb gyakorlati szabály. A bírói gyakorlatban is megjelenik az az elv, hogy a szerződési szabadság nem terjed ki arra, hogy a felek egy ténylegesen munkaviszony jellegű kapcsolatot pusztán más elnevezéssel kivonjanak a munkajogi szabályok alól.
Ezért, nem győzzük hangsúlyozni, a jogviszony kialakításánál nem a szerződés címe az első kérdés.
Hanem az:
Mit csinál ténylegesen az adott személy, milyen keretek között, és milyen jogviszony felel meg ennek?
A tag személyes közreműködésére többféle jogi megoldás is szóba jöhet.
A konkrét esetben például:
is releváns lehet.
De, a Ptk. 3:182. §-a alapján, ha a tag külön jogviszony nélkül személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, akkor ezzel összefüggésben a társasági szerződés rendelkezései szerint ellenszolgáltatásra is jogosult lehet.
Ezért a társasági szerződés és a tényleges működés vizsgálata itt is fontos.
Ha valaki egyszerre ügyvezető és személyesen közreműködő tag, többféle megoldás is kialakítható.
Az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el, a szakmai munkát pedig külön megbízási jogviszony alapján végzi.
Itt külön kell választani:
ügyvezetés → munkaviszony
személyes közreműködés → megbízás
A vezetői feladatokat megbízási jogviszony alapján végzi, miközben a társaság tényleges üzleti tevékenységében munkavállalóként vesz részt.
Ebben az esetben:
ügyvezetés → megbízás
személyes közreműködés → munkaviszony
Bizonyos esetekben kialakítható olyan struktúra is, amelyben az ügyvezetői feladatokat és a személyes közreműködést is megbízási jogviszony rendezi. Ez két megbízási szerződést jelent.
Ilyenkor különösen fontos annak egyértelmű meghatározása, hogy a megbízási szerződések pontosan milyen feladatokra vonatkozik.
Egy szerződésben is rendezhető többféle tevékenység, ha annak tartalma megfelelően elkülöníthető és jogilag szabályosan kialakítható.
Itt különösen fontos a szerződés pontos megfogalmazása.
Bizonyos esetekben a vezető tisztségviselői feladatok és a társaság tevékenységében végzett munkakör egy munkaviszony keretében is megjelenhet.
Ilyenkor a munkaszerződésben és a munkakör meghatározásában különösen fontos a feladatok pontos kialakítása.
A tag ügyvezetőként munkaviszonyban látja el a vezető tisztségviselői feladatokat, miközben a társaság tevékenységében tagsági jogviszonya alapján működik közre.
Az ügyvezetői tevékenység megbízási jogviszonyban történik, míg a társaság üzletszerű tevékenységében való személyes részvétel tagsági jogviszonyon alapul.
Ez már olyan helyzet, ahol a jogviszonyok társadalombiztosítási következményeit is különösen körültekintően kell vizsgálni.
Érdemes ezt egy egyszerű példán keresztül elképzelni.
Tegyük fel, hogy Péter egy Kft. 55%-os üzletrésszel bíró tagja.
Péter:
tag
ügyvezető
szakmai munkát is végez a cégben.
Ebben az esetben három különböző szint jelenik meg.
1. Tagsági szerep
2. Vezetői szerep
Péter ügyvezetőként irányítja a társaságot.
3. Operatív/szakmai szerep
Péter a társaság tényleges üzleti tevékenységében is részt vesz.
A hiba az lenne, ha ezt a három szerepet automatikusan egyetlen fogalom alá sorolnánk.
A megfelelő megoldás inkább az, hogy külön megvizsgáljuk, milyen tevékenységet milyen jogviszonyban végez.
A jogviszony megválasztása nem pusztán cégjogi kérdés.
A vezető tisztségviselő jogviszonya és a személyes közreműködés módja a társadalombiztosítási jogállásra és a közterhekre is hatással van.
Egy jól kialakított struktúránál érdemes a következő sorrendet követni.
1. Azonosítsuk a személy szerepeit.
Tag?
Ügyvezető?
Személyesen közreműködő?
Vagy ezek kombinációja?
2. Válasszuk szét a tevékenységeket.
Mi tartozik az ügyvezetéshez?
Mi tartozik a társaság üzletszerű tevékenységéhez?
3. Vizsgáljuk meg a lehetséges jogviszonyokat.
Munkaviszony?
Megbízási jogviszony?
Tagsági jogviszony?
4. Ellenőrizzük a tényleges működést.
A papírok megfelelnek annak, ami a valóságban történik?
5. Vizsgáljuk meg az adózási és társadalombiztosítási következményeket.
A jogviszony ugyanis nem önállóan, hanem a vállalkozás egészének rendszerében értelmezhető.
Ezért nem azt kell kérdeznünk, hogy:
„Melyik a jobb?”
Hanem azt:
„Melyik jogviszony illeszkedik megfelelően az adott személy tényleges feladataihoz, a vállalkozás működéséhez és a választott jogi struktúrához?”
Ez már valódi cégstratégiai kérdés, akár az ügyvezetői jogviszony kialakításáról van szó, akár a tagok jogviszonyairól.
Nem pusztán szolgáltatást adunk...
Célunk, hogy ügyfeleink számára komplex,
átlátható és hatékony megoldásokat nyújtsunk,
amelyekre hosszútávon is építhetnek.
