Figyelem! A cikk jellegénél fogva tájékoztatásnak minősül. A jogszabályok leírása pontos, de nem részletes, pusztán összefoglalás! Az esetleges félreértésekért nem vállaljuk a felelősséget! Részletes tanácsadásért vegye fel velünk a kapcsolatot!
Tartalom
Egy Kft. tagja lehet tulajdonos, ügyvezető, személyesen közreműködő tag – vagy akár mindhárom egyszerre.
De vajon mit jelent mindez társadalombiztosítási szempontból?
Mikor lesz valaki társas vállalkozó, hogyan alakul a társas vállalkozó adózása?
Mikor keletkezik biztosítási kötelezettsége?
Mikor kell legalább a minimálbér után megfizetni a járulékokat?
És mi történik akkor, ha a tag egyben ügyvezető is?
Ezek a kérdések a gyakorlatban különösen fontosak, mert a helyes jogviszony-megállapítás közvetlenül hatással lehet a tb-járulékra, a szociális hozzájárulási adóra és a vállalkozás havi közterheire.
A KOCSIS Consulting cikksorozatának előző részeiben már bemutattuk, hogy mit jelent a vezető tisztségviselő, az ügyvezető és a személyes közreműködés, illetve milyen jogviszonyokban láthatja el feladatait a társaság tagja.
A „társas vállalkozás” nem egyszerűen a hétköznapi értelemben vett vállalkozást jelenti.
A fogalom a társadalombiztosítási szabályokban külön meghatározást kap.
A Tbj. alapján társas vállalkozás többek között:
Ezt a Tbj. 4. § 20. pontja határozza meg. Ez azért fontos, mert a társas vállalkozó fogalmát ebből a körből kell kiindulva vizsgálni.
A köznyelvben sokféle szervezetet nevezhetünk társas vállalkozásnak.
A társadalombiztosítási szabályok azonban ennél szűkebb fogalmat használnak.
Például a részvénytársaság – így a zrt. és az nyrt. – nem minősül társas vállalkozásnak a Tbj. szerinti értelemben.
Ugyanígy más jogi személyek, például az egyesületek, alapítványok és szövetkezetek sem tartoznak automatikusan ebbe a kategóriába.
Ezért mindig azt kell először megvizsgálni:
Az adott szervezet a Tbj. szerint társas vállalkozásnak minősül-e?
Csak ezután lehet megállapítani, hogy az adott tag társas vállalkozónak minősülhet-e.
A társas vállalkozó fogalmát a Tbj. 4. § 21. pontja határozza meg.
A klasszikus gazdasági társaságoknál társas vállalkozó lehet például:
ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végzi.
Ez a tagsági jogviszonyban történő személyes közreműködés tipikus esete.
A Tbj. emellett külön társas vállalkozónak minősíti többek között az egyéni cég tagját, valamint bizonyos esetekben a kft., bt. és kkt. olyan természetes személy tagját is, aki az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el.
Ez az előző blogbejegyzésünk egyik legfontosabb folytatása.
Egy kft. ügyvezetője a Ptk. alapján az ügyvezetést:
munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban
láthatja el.
Társadalombiztosítási szempontból azonban az már külön kérdés, hogy az ügyvezető tagja-e a társaságnak.
A Tbj. 4. § 21. szerint a kkt., bt. és kft. természetes személy tagja társas vállalkozónak minősülhet, ha az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el, kivéve, ha már a személyes közreműködésére tekintettel társas vállalkozónak minősül.
Ha valaki társas vállalkozónak minősül, még egy fontos kérdés következik:
Milyen társadalombiztosítási státuszban van?
A jelenlegi Tb. törvény alapján a társas vállalkozó lehet:
A köznyelvben gyakran használjuk a „főállású társas vállalkozó” kifejezést, de a pontos tb-jogi minősítés mindig az összes fennálló jogviszony vizsgálata alapján történik.
A társas vállalkozó biztosítási időszaka:
-a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,
-egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
-egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
Személyes közreműködés kezdete:
-amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi
-ha ez a nap nem állapítható meg, a társasági szerződésben meghatározott időpont,
-ennek hiányában amikor a társaság tevékenységét a Ptk. szerint megkezdheti.
[Tbj. 11. §]
Egyszerűsítve főfoglalkozású társas vállalkozói helyzetről beszélhetünk akkor, amikor a személynek nincs olyan másik jogviszonya vagy körülménye, amely miatt a társas vállalkozói jogviszonyt többes jogviszonyosként kellene kezelni.
Ilyenkor különösen fontos a járulékfizetési alsó határ.
A biztosított társas vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér, illetve bizonyos esetekben a garantált bérminimum.
2026. január 1-jétől a minimálbér:
322 800 Ft/hó.
Ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum:
373 200 Ft/hó.
Társas vállalkozó adózása szempontjából nem csak a ténylegesen kifizetett összeget kell figyelni. Tegyük fel, hogy egy főfoglalkozású társas vállalkozó egy adott hónapban csak:
200 000 Ft
díjazást kap.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak 200 000 Ft lesz a járulékalap.
A főfoglalkozású társas vállalkozónál a járulékalapnak el kell érnie a jogszabály szerinti alsó határt.
2026-ban ez főszabály szerint legalább:
322 800 Ft, illetve az adott esetben irányadó garantált bérminimum.
Ez egy fontos 2026-os változás.
2026. január 1-jétől a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknál a szociális hozzájárulási adó minimális alapja a korábbi 112,5 százalék helyett a minimálbér vagy garantált bérminimum 100 százaléka.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társas vállalkozó minimális szochoalapja 2026-tól igazodik a tb-járulék minimális alapjához.
Ez jelentős változás a korábbi szabályozáshoz képest.
A társas vállalkozó adózásánál is több közteherrel is számolni kell.
A tipikus adónemek:
15% személyi jövedelemadó
18,5% társadalombiztosítási járulék
13% szociális hozzájárulási adó
A tb-járulékot a biztosított társas vállalkozó fizeti, míg a szocho a társas vállalkozást terheli.
A társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállásának meghatározásánál azt is vizsgálni kell, hogy mellette rendelkezik-e más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal, nappali tagozatos tanulmányi jogviszonnyal vagy egyéni vállalkozói jogviszonnyal.
-Nincs más jogviszonya
-Van más jogviszonya, ami nem munkaviszony
-Munkaviszonya van, de 36 óránál kevesebb
-36 órás munkaviszonya van, de nincs tényleges foglalkoztatás (pl. fizetés nélküli
szabadság)
-Nem folytat tanulmányokat
-Nem nappali tagozaton folytat tanulmányokat
-Egyéni vállalkozó is, és nyilatkozott a társas vállalkozásnak január 31-ig
-Nyugdíjszerű ellátást kap
-Megváltozott munkaképességű vagy csökkent egészségi állapotú
-Legalább 36 órás munkaviszonya van + tényl. foglalk.
-Nappali tagozaton folytat tanulmányokat
-Egyéni vállalkozó is, és nem nyilatkozott a társas vállalkozásnak január 31-ig
Ezekben az esetekben tb szempontból biztosított személyről beszélünk.
-Saját jogú nyugdíjas (öregségi, Nők40)
-Özvegyi nyugdíjas, és elérte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
-Akkor is, ha nyugdíj folyósítása szünetel
-Van róla igazolása
-EU/EGT tagállam + egyezményes állam, ahol egy tagállami biztosítás él
A 3. és 4. pontok szerinti esetekben nem biztosított.
Társas vállalkozó adózása 2026-ban
Mint azt már korábban említettük a társas vállalkozók esetében is ugyanazon közterhek merülnek fel, mint egy főszabály szerinti munkavállaló esetében. Lássuk biztosítotti státusz alapján, hogyan alakul a társas vállalkozók adózása.
15 % SZJA – Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Az adóalap kedvezmények figyelembe vehetők.
18,5 % TB járulék – Alapja a személyes közreműködésre/ügyvezetésre tekintettel megszerzett járulék alapot képező jövedelem, de mindkét esetben havonta legalább a minimálbér, vagy garantált bérminimum. Családi járulékkedvezmény figyelembe vehető.
13% SZOCHO – Alapja a személyes közreműködésre/ügyvezetésre tekintettel megszerzett járulék alapot képező jövedelem, de mindkét esetben havonta legalább a minimálbér, vagy garantált bérminimum. Megváltozott munkaképességűek utáni szocho kedvezmény igénybe vehető.
15 % SZJA – Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Az adóalap kedvezmények figyelembe vehetők.
18,5 % TB járulék – Alapja a személyes közreműködésre/ügyvezetésre tekintettel megszerzett járulék alapot képező jövedelem. Családi járulékkedvezmény figyelembe vehető.
13% SZOCHO – Alapja a személyes közreműködésre/ügyvezetésre tekintettel megszerzett járulék alapot képező jövedelem. Megváltozott munkaképességűek utáni szocho kedvezmény igénybe vehető.
15 % SZJA – Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Az adóalap kedvezmények figyelembe vehetők.
18,5 % TB járulék, 13 % SZOCHO nincs.
Összefoglalva tehát:
A főfoglalkozású társas vállalkozónak havonta legalább a minimálbér, vagy tevékenységétől függően a garantált bérminimum után mindenképpen meg kell fizetni a közterheket. Abban az esetben is, ha a tényleges díjazása kevesebb, mint a minimálbér, vagy adott esetben garantált bérminimum.
Másodfoglalkozású társas vállalkozónak nincs minimum járulék és szocho alapja, csak a ténylegesen kapott díjazás után kell megfizetnie a közterheket.
Ha nem egyértelmű, hogy egy Kft. tulajdonosa milyen jogviszonyban lássa el az ügyvezetést, hogyan kezelhető a személyes közreműködés, vagy hogyan érdemes a különböző szerepeket kialakítani, érdemes a struktúrát még a szerződések megkötése előtt szakértővel áttekinteni.
Nem pusztán szolgáltatást adunk...
Célunk, hogy ügyfeleink számára komplex,
átlátható és hatékony megoldásokat nyújtsunk,
amelyekre hosszútávon is építhetnek.
