Infláció
Mi is az az infláció?
A fogyasztói árszínvonal folyamatos és tartós emelkedése. A hagyományos keresletelméletben
egy árelfogadó gazdasági szereplős modellben az infláció oka lehet a kereslet növekedése változatlan kínálat mellett,
vagy a kínálat csökkenése a változatlan kereslet mellett okozhat áremelkedést.
Viszont azt is figyelembe kell ugyanakkor vennünk, hogy a gazdaság szereplői a valóságban nem feltétlen árelfogadóak, vagyis
az általános áremelkedés mellett a gazdaság külön szektoraiból kiinduló áremelkedések húzódnak.
Az áremelkedések további okai lehetnek még a pénztömeg növekedése a gazdaságban, ez bekövetkezhet akár az általános kamatszint, vagy a kereskedelmi banki
tartalékolás csökkenése miatt. Ez növelheti a forgalomban lévő pénzmennyiség összegét, hiszen, ha kevesebb a kamat (a hitelfelvétel költsége, vagy számunkra pozitív esetben a megtakarításokon elért haszon), az emberek bátrabban fordulnak a hitelekhez.
A gazdaságban kintlévő pénztömeg jóval nagyobb lehet, mint, ahogy az árupiaci kínálat alkalmazkodni tudna, tehát nő a keresleti oldal, ez pedig általános áremelkedéshez vezet.
Amennyiben az állam túlköltekezik, az is inflációhoz vezet. Az állami költségvetés finanszírozási korlátai jóval lazábbak, mint a gazdaság többi szereplőéjé.
Továbbá, ha erőteljesen megnövekszik a gazdaság valamely exportterméke iránti kereslet, ez is könnyen feltolhatja az árakat. Ekkor a kiváltó ok nem belső,
hanem a külföldi reálgazdaságokban, vagy valutapiacon keresendő. Először az exporttermék ára növekszik, majd az exportőrök jövedelme, az utóbbi pedig már a gazdasági makrokeresletet emeli.
A minimálbér emelést szintúgy meg kell említeni, mint tartós árszínvonalat növelő tényezőnek, hiszen ez az egész bérstruktúrát emeli, ami végső soron a keresletet növeli.
Ezen okok a keresleti oldalról induló inflációt gerjesztő tényezők voltak, most nézzük meg a kínálati oldalt.
A vállalatok termelésének csökkenése szintén vezethet inflációhoz, esetleg egy negatív termelési sokk, avagy a termelési tényezők díjainak növekedése mind-mind kiváltó ok lehet. Negatív termelési sokk, ha egy vállalat termelékenysége hirtelen csökken, ez nem igazán megfigyelhető jelenség.
A termelési költségek emelkedése termelés-visszafogáshoz, akár erős versenykörnyezetben csődhöz, majd végelszámoláshoz vezethet.
A jelentős piaci pozícióval rendelkező gazdasági szereplők képesek áremelése azáltal is, hogy a termelési költségek emelkedése esetén megemelik a termékeik árát, ez pedig egyenesen infláció kialakulásához vezethet.
A következményei
Ha nem követik a jövedelmek az inflációt, akkor csökken a fogyasztás, és a fogyasztói jólét, amennyiben a háztartások megtartják az addigi életszínvonalukat, előfordulhat, hogy akkor a megtakarításaikat kell csökkenteni.
Ez pedig azt jelenti, hogy a beruházásokra kevesebb finanszírozás fog jutni, tehát a gazdaság növekedése veszélybe kerül.
Mivel egy átlagos áremelkedésről van szó, így egyes termékek árai jobban növekednek, mint másoké. Azok a fogyasztók, akik többet vásárolnak olyan árut, melyek ára jobban megnövekedett, értelem szerűen rosszabbul járnak.
Gyakran az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők járnak rosszul, hiszen ők fogyasztanak nagyobb súllyal élelmiszereket, amelyeknek az ára az átlagosnál jobban növekszik.
Az infláció esetén a fix nominális pénzösszegre szóló jövőbeli követelésünk reálértéke csökken, ezzel pedig nem a befektető jár jól. Rosszul járnak a fix kamatozású megtakarítással rendelkezők, akiknek az állammal szemben követelésük van,
illetve azok is, akiknek a bére adott időtávra meghatározott.
A készpénz tartása inflációs időszakban csökkenti a pénz értékét, ebből következik, hogy minél magasabb az áremelkedés, annál kevesebb készpénzt akarnak tartani. A kiadások finanszírozására gyakrabban használnak kártyás fizetést, vagy járnak bankba, így a tranzakciós költségek is sűrűbben fordulnak elő.
Az elméletek szerint és a gyakorlatban is a gazdaság szereplői az árrendszer alapján hozzák meg a döntéseiket. Ha magas és kiszámíthatatlan az árszínvonal emelkedés, ezt az árrendszert teszi átláthatatlanná, ezen keresztül a gazdasági koordinációt jelentősen megnehezíti.
Elérhetőségek
e-mail: info@kconsulting.hu
A levelekre 1 napon belül válaszolunk.
telefon: +36-30-017-20-42
Nyitvatartás: hétköznapokon 9:00-16:00
Közösségi média
Alapelvünk
„Küldetésünk növelni a vállalkozásod eredményét, a Te sikered egyben a mi sikerünk is. Szeretjük a szakmánkat, így alázattal és lelkiismerettel dolgozunk. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy felülmúljuk ügyfeleink elvárásait.”
2021©KCONSULTING Minden jog fenntartva |Impresszum|Adatvédelem|