Manapság egyre népszerűbb vállalkozást indítani. Alapvetően erre a vállalkozási formára a személyi jövedelemadó szabályai vonatkoznak, amennyiben
nem rendelkezik erről másként. Azonban választhatja még az átalányadózást, illetve a kedvező adózási formát a KATÁ-t is.
Vegyük sorra mind a három lehetőséget. Jelen cikkben a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózása kerül kifejtésre, a következőben pedig a KATA-s adózás.
Az SZJA tv. a jövedelem kiszámítására két féle módszer között enged választási lehetőséget:
– költségeink tételes elszámolása alapján történi vállalkozói jövedelem szerinti adózás
– átalányadózás
A jövedelem a vállalkozói bevételekből a tételesen számlával, illetve más bizonylattal igazolt, illetve a vállalkozói költségek levonásával állapítható meg. (Az igazolt költségeket az SZJA tv. mellékletei részletesen felsorolják.)
Lényegében a megadott bevételek, továbbá azt azt növelő, illetve csökkentő tételek és az igazolható költségek listájának összesítésével kerül kiszámításra a vállalkozói jövedelem mértéke. Az adóévre vonatkozó SZJA alapja a tárgyévben a vállalkozói jövedelem és az előző évből áthozott, érvényesített veszteség különbözete. Viszont van egy meghatározott jövedelem minimum, amely összeg után akkor is adóznia kell az egyéni vállalkozónak,
ha a tényleges tevékenységből származó jövedelem nem éri el ezt. Ez a minimum jelenleg a tárgyévi adóalapba beszámító vállalkozói bevétel 2%-nak megfelelő összeg.
Ezt nem kell alkalmazni elemi kár esetén, illetve kezdő egyéni vállalkozónak. Alapvetően az adóalap után 9% vállalkozói személyi jövedelemadó fizetendő. Ebből az összegből
legfeljebb kisvállalkozói adükedvezmény címén jögszabályi keretek megtartása mellett az adó 70%-a vonható le.
A jövedelem megállapítása és az adó megfizetése nem elegendő a profit kivételéhez a vállalkozásból, ha az eredményt, vagy annak egy részét ki szeretné a vállalkozó
a saját részére venni, mint vállalkozói kivét, úgy osztalékadót kell fizetnie.Az osztalákadó alapja az adozási utáni vállalkozói jövedelem, azonban további a törvényben felsorolt csökkentő és növelő tételeket is figyelembe kell venni. A vállalkozói osztalékalap után 15%-os adót kell szolgáltatni, amely mellett még 15,5%-os Szociális Hozzájárulási adót is köteles a vállalkozó megfizetni.
Ezen adózási forma esetén a vállalkozónak az alapnyilvántartása vezetésére naplófőkönyvet, vagy pénztárkönyvet használhat. Köteles ezt úgy vezetni, hogy annak alapján minden a tevékenységével kapcsolatban felmerült pénzbevételt, vagy kiadást eredményező gazdasági eseményt nyomon lehessen követni. A részletekbe menő nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek a jövedelemszámítást támasztják alá.
Az egyéni vállalkozás választhatja az átalányadózást, azonban ezt 15 millió forintos bevételi korlátig lehet, vagy, ha kizárólag
kiskereskedelmi tevékenységet végez, úgy a határ 100 millió forint.
A jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, viszont ebben az esetben nem lehet a bevételt csökkentő tételekkel mínuszolni.
A bevételből a jövedelem a törvény által, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány)
levonásával állapítható meg. Ez a hányad alapszabályul 40%, de tevékenységenként eltérő mértékű, akár egyes feltételek esetén magasabb arányú is lehet.
A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozás kisebb mértékű költségátalány érvényesíthető, ez alapszabályként 25%.
Könyvvelési szempontból, ha az áfát nem vonjuk le, úgy csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie az adozónak. Viszont, ha megszűnik a jogosultság
akkor részletes bevételi és költségnyilvántartást, pénztárkönyvvezetést, valamint részletező nyilvántartásokat is szükséges elkezdeni vezetni.
Az SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak ugyanúgy meg kell fizetnie a társadalombiztostási adókat illetve járulékokat.
A jogszabály különbséget tesz főállású, másod -vagy mellékállásban, illetve kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozói tevékenység között.
Másod- vagy mellékállásról akkor beszélünk, ha az e.v. egyidejűleg heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, vagy oktatási intézményben nappali tagozatos diák.
Kiegészítő tevékenységet folytat az e.v., ha már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Amennyiben az említett kategóriák egyikébe sem sorolható, akkor főállásúnak minősül.Ez esetben van egy minimum összeg, amely után meg kell fizetnie a járulékokat
és az adókat, míg a másod és mellékállású egyéni vállalkozónál és a kiegészítő tevékenységet végzőnél ez nem áll fenn.
Főállású egyéni vállalkozó esetén a megfizetendő járulékok mértékei
az alábbiak:
– nyugdíjjárulék: 10%
– egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
mértéke 8,5% (természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%, mep 1,5%)
– szociális hozzájárulási adó 15,5%
Másod- vagy mellékállásban végzett egyéni vállalkozói
tevékenység esetén a fizetendő összegek kedvezőbbek:
– nyugdíjjárulék 10%
– egészségbiztosítási járulék 7%
– munkaerő-piaci járulékot nem köteles megfizetni
– szociális hozzájárulási adó 15,5 százalék az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelemből.
A kiegészítő tevékenységként egyéni vállalkozók esetén:
– nyugdíjjárulék 10%,
– egészségügyi szolgáltatási járulék (havi összege 2020-ban 7.710,- Ft),
– egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn,
– szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem áll fenn.
Az egyéni vállalkozó a saját maga után megfizetendő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre
– (baleseti) táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
– gyermekgondozást segítő ellátásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a folyósítás alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül. A fentieken túl nem kell figyelembe venni az adó megállapításakor azt az időszakot sem, amíg az egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozói tevékenységét.
Az egyéni vállalkozónak a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell a járulékbevallást (szociális hozzájárulási adóra is vonatkozik) benyújtania, illetve az adót és járulékokat megfizetnie.
A főszabállyal ellentétben a kiegészítő tevékenységet folytatóknak nyugdíjjárulékot és az egészségügyi szolgáltatási járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és évente egyszer a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania.
Az egyéni vállalkozónak a foglalkoztattak után havonta kell bevallania és befizetnie a bér után fizetendő adókat és járulékokat.
Kérdésed van? Kérj ingyenes konzultációt!
Lépj velünk kapcsolatba, és kezdjük el a közös munkát.
Hasznos cikkek, érdekességek
e-mail: info@kconsulting.hu
A levelekre 1 napon belül válaszolunk.
telefon: +36-30-017-20-42
Nyitvatartás: hétköznapokon 9:00-16:00
„Küldetésünk növelni a vállalkozásod eredményét, a Te sikered egyben a mi sikerünk is. Szeretjük a szakmánkat, így alázattal és lelkiismerettel dolgozunk. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy felülmúljuk ügyfeleink elvárásait.”
2021©KCONSULTING Minden jog fenntartva |Impresszum|Adatvédelem|